A 2010 �s 2020-ra vonatkoz� id?szakban uni�s c�lkit?z�s a sz�let�skor eg�szs�gben elt�lt�tt �vek sz�m�t �tlagban 2 �vvel n�velni. Az Egyes�lt Kir�lys�gban a 80 �ven fel�liek sz�ma 2030-ra megdupl�z�dik, korspecifikus betegs�gek, mint az Alzheimer-k�r, a demencia v�lnak jellemz?v�, a jelenleg 800 ezer demens ember sz�ma 2021-re meghaladja az 1 milli�t (Alzheimer�s Society 2014). Az Egyes�lt Kir�lys�g minisztereln�ke, David Cameron 2012-ben elind�totta a Nemzeti Demencia Kih�v�s (National Demencia Challenge) programot azzal a c�llal, hogy az Egyes�lt Kir�lys�g a demencia probl�m�inak a meg�rt�s�ben, kezel�s�ben �s annak a kutat�sfejleszt�s�ben a vil�g �lenj�r� orsz�g�v� v�ljon. A c�l el�r�s�hez 2015-ig dupl�j�ra, 66 milli� fontra emelt kiad�st biztos�tott. A program keret�ben, a mag�nc�gek t�mogat�s�t is megnyerve, 20 v�ros, k�zs�g �s falu v�llalta, hogy 2015-ig demenciabar�t k�rnyezetet alak�t ki, teszi �lhet?bb� az ilyen betegs�gben szenved?k �let�t (uo.). Az Eur�pai Uni�nak a tart�s gondoz�s kih�v�sait elemz? anyaga meg�llap�totta, hogy az �lettartam n�veked�s�vel emelkedik a napi aktivit�st korl�toz� betegs�gek el?fordul�sa (EC 2013: 7), els?sorban a demencia, a csontritkul�s, a kardiovaszkul�ris betegs�gek, az iszk�mia, a stroke, a daganatos betegs�gek, a l�t�sk�rosod�s, a hall�sk�rosod�s (Luijben�Galenkamp�Deeg 2014: 20). A WHO (2002) a demenci�t a j�v? egyik hal�llal v�gz?d? lass� lefoly�s� �j�rv�ny�nak� tekinti. Ilyen betegs�ggel 2009-ben m�g �csak� 35,6 milli� ember �lt a F�ld�n, de becsl�sek alapj�n 2030-ra ez a sz�m 65,7 milli�ra, majd 2050-ra 115,4 milli�ra emelkedik, ami 20 �venk�nti dupl�z�d�ssal azonos.3 A WHO ez�rt a demenci�t 2012-t?l kiemelt fontoss�g� eg�szs�g�gyi probl�mak�nt kezeli. Az Alzheimer�s Disease International statisztik�ja szerint 2013-ban 44,4 milli� ember �lt a vil�gon demenci�val. Jelenleg �vi 7,7 milli� �j esetet regisztr�lnak, �s ez j�val magasabb a 2005-�s el?rejelz�sn�l, amelyik �csak� 4�6 milli�s �j megbeteged�st v�rt (Ferri at al. 2005).4 Ennek a becsl�snek az alapj�n a betegek sz�ma 2050-re 135 milli�ra emelkedik.5 A demencia el?fordul�s�nak gyakoris�ga egy�rtelm?en magasabb id?sebb korban. A 80�84 �vesek 12%-a, a 85 �v felettiek majdnem egynegyede szenved szellemi hanyatl�ssal j�r� idegrendszeri megbeteged�sben (Ferri et al. 2005). Az OECD ugyancsak a k�zelj�v? tart�s gondoz�s�nak egyik kih�v�sak�nt fogalmazta meg a demenci�t (Colombo et al. 2011). Ennek k�lts�ge vil�gm�retekben m�r 2010-ben 604 milli�rd amerikai doll�r volt,6 stanozolol 50 a vil�g GDPj�nek 1%-a; min�l magasabb j�vedelmi csoportba tartozott egy orsz�g, ann�l nagyobb ar�ny� volt a demencia k�lts�geinek GDP-n bel�li ar�nya.7 Az elemz�s szerint: �Ha a demencia orsz�g lenne, akkor a vil�g 18. legnagyobb gazdas�g�val rendelkezne. Ha v�llalat lenne, �ves bev�tele meghaladn� a Wal-Mart (411 milli�rd US doll�r) �s az Exxon Mobil (311 milli�rd US doll�r) c�gek bev�tel�t.� (Alzheimer�s Disease International 2013). A WHO (2012) a demencia szoci�lis �s eg�szs�g�gyi k�lts�gvonzat�n t�l kiemelte, hogy a demenci�val �sszef�gg? kiad�sok rendk�v�l nagy m�rt�kben terhelik a gondoz� csal�dtagokat, �s mag�t az id?s embert is.