A munkaerőpiac és a gondozás közötti összehangolás nehézségéről számol be a European Quality of Life Survey (EQLS) harmadik hullámának eredménye is. A vizsgált 5000 fő közel fele egyidejűleg gondozott és dolgozott, s a kettős feladat súlyos terheket rótt rájuk (European Foundation 2012). A Speciális Eurobarométer felmérésében a kérdezettek 2%-a szülei gondozása miatt hagyta abba a munkáját, és 3% volt azoknak az aránya, akik a teljes munkaidő helyett részmunkaidőben dolgoztak. A megkérdezettek 20%-a adta fel vagy adná fel munkahelyét, amennyiben a szülei gondozásáért fizetnie kellene (EC 2007). A munkaerőpiac és a gondozás összehangolásának kérdése nemzeti szinten sürgető feladatként jelent meg például Csehországban (Horecký 2013). Németország munkaerő-piaci szabályozásában a heti 14 órán túli gondozással hivatalosan lehetőség van gondozóvá válni (Pflegeperson), társadalom és balesetbiztosítási jogosultságot szerezni, ha az érintett nem áll részmunkaidős munkaviszonyban. 2011-re a legtöbb ország elismerte az informális gondozók szociális veszélyeztetettségét, a várható társadalmi kirekesztettségüket és ennek ellensúlyozására számos intézkedés született. Németországban a 2012-ben elfogadott szabályozás a gondozónak két éven keresztül heti 15 órával csökkentett munkavégzést tett lehetővé. Ausztria 2014-től évi három hónap fizetett gondozói szabadságot engedélyez súlyos gondozás esetén. Ugyanezen két országban a családtag tehermentesítése érdekében néhány hétig átmeneti gondozásba veszik az idős embert. Portugáliában a krónikus gondozás a közszférában dolgozókat két éven át évi 15 napig csökkentett fizetésre és évi újabb 15 nap fizetés nélküli szabadságra jogosítja, a piaci szférában foglalkoztatottak csak fizetés nélküli szabadságot vehetnek igénybe. Spanyolországban maximum két évig fizetés nélküli szabadságot kérhet a gondozó, de a privát szférában a munkaadónak joga van ezt megtagadni. Görögországban a gondozási feladatokat is ellátó foglalkoztatott választhatja a „kevesebb óra, csökkentett bér” opciót. Magyarországon két évig fizetés nélküli szabadság vehető igénybe. Romániában a nemrég bevezetett „személyi asszisztens” szolgáltatás bármilyen korú súlyos betegséggel élő ember. A gondozás mind az ADL (napi aktivitás), mind az IADL (funkcionális képesség, vásárlás, főzés stb.) tevékenységet magában foglalja, a gyermek gondozása esetében általában az utóbbit. Az ezt meghatározó faktorok: a magasabb nyugdíjkorhatár, a későbbi munkaerő-piaci kilépés, a többgenerációs együttélés megszűnése.
